Lakásbiztosítások: folyamatos alulbiztosítottság!

Az elszálló alapanyagárak miatt rohamosan emelkedik a lakóingatlanok újjáépítési értéke, amit azonban a lakásbiztosítások feltételei még az éves indexálás mellett is csak nehézkesen követnek.

A KSH adatai szerint az elmúlt években az építőipari árindex jelentősen felülmúlta az inflációt: míg az utóbbi kumulált értéke az elmúlt öt évben 18 százalék körül alakult, az építőiparban tapasztalt átlagos drágulás megközelítette a 60 százalékot. Az építőanyagok idén tapasztalt, állami szabályozói beavatkozást is igénylő drágulási hulláma pedig mindennél aktuálisabbá tette a meglévő lakásbiztosítások felülvizsgálatát.

Az 5 évnél korábban megkötött szerződéseknél, fenn áll a veszélye annak, hogy az érvényes biztosításuk értéke nem fedezi az ingatlan teljes újjáépítési értékét. Nem fedezi a biztosításuk az esetleges helyreállítási költségeket. Ami, hatalmas veszteséget okozhat a szerződő feleknek.

Az elmúlt évek folyamán megnövekedett építési kedv és állami támogatások magukkal hozták az építkezési alapanyagok rohamos áremelkedését, ami magával hozta a helyre állítási költségek meg növekedését. Ami elég volt 2-3 éve négyzetméterenként 300 ezer forint körüli összeggel kalkulálni egy átlagos ház újjáépítési költségét. Ma már ez az összeg a 450-550 ezer forintos költségekkel is járhat.

Az alulbiztosítottság nem csupán az ingatlan teljes megsemmisülése esetén jelent problémát. Amennyiben a biztosító a kárkifizetés előtt észleli, hogy az adott ingatlan biztosításának értéke elmarad az újjáépítés értékétől, egyes kisebb káresemények esetén is csupán a valós kár arányos részét fogja megtéríteni.

Az ingatlan folyamatos fejlesztése is alulbiztosítást okozhat. pl.: Fűtés korszerűsítés, napelem rendszer felszerelése, beüzemelése, konyha, fürdőszoba felújítása. stb.

Alulbiztosítottság: Lakás biztosításnál.

Az az eset, amikor a biztosítóval megkötött szerződésünk. NEM fedezi az esetlegesen bekövetkezett káreset által megsemmisült épület, ingó és ingatlan károkat, azon károk helyreállításának költségét.

Pl.: Hiába van biztosításunk a lakásunkra, nekünk csak a szerződésünkben meghatározott összeget fizeti a biztosító.

Kárunk 20 millió forint, de a biztosításunk csak 16 millióforintra érvényes. Ebben az esetben a biztosítónk csak a 16 milliós biztosításunk alapján fizet nekünk, lebontva a kárunk százalékos arányában. Azaz minimum – 4 millió forint amit nekünk kell állnunk.

Ajánljuk, hogy a már meglévő biztosítását vizsgáltassa felül biztosítási partnerével. Ami valószínűleg ingyenes lesz, de a biztosítási díj növekedésével járhat

 

Kátyúkár esetén mi a teendő?

Kátyúkár esetén mi a teendő?


Komoly esélyünk van belefutni a főváros útjain keletkező napi új 500 kátyú valamelyikébe. A statisztikák szerint azonban az ilyen károknak csak a felét térítik meg. Érdemes tehát a lehető legjobban mindent dokumentálni. Ha az autós a kár megfelelő rögzítése nélkül tovább ment, vagy  a megengedettnél bizonyíthatóan gyorsabban haladt, vagy figyelmeztető tábla jelezte az adott útszakasz problémáit, akkor kárigénye elutasításra kerül.


Ha nem rendelkezünk casco vagy kátyúkár kiegészítő biztosítással a kötelező biztosítás mellett,  akkor főszabály szerint a kátyúkárt az adott út tulajdonosának kell bejelentenünk mihamarabb.  Fontos tudni, hogy a károk kifizetésének jogalapjára vonatkozó döntés az út tulajdonosának hatáskörébe tartozik a biztosítás hiányában.

A települések közti útvonalak az autópályákkal együtt a Magyar Közút Zrt. kezelésében állnak, míg a lakott területen belüli útszakaszok az illetékes önkormányzat hatáskörébe tartoznak. Budapest fő- és tömegközlekedési útvonalaiért a BKK Közút Zrt. a felelős, míg a többi utat a kerületi önkormányzatok kezelik. A fővárosi közút például üzemeltet egy keresőt is, amely segít eldönteni kihez tartozik az érintett útszakasz, és ugyancsak itt van egy kárbejelentő dokumentum is.

Ha a károsultnak van biztosítása, a kárrendezés hatékonyságát nagyban növeli, ha pontosan dokumentálja a történteket. Érdemes például mobiltelefonnal fotókat készíteni a helyszínről és a gépjármű sérüléséről. Mindez egy esetleges jogvita kapcsán is nagymértékben megkönnyítheti a gépjárművezető dolgát. Ha komolyabb kárunk keletkezett, akkor ragaszkodjunk a rendőri jegyzőkönyvhöz, egyéb esetekben pedig próbáljunk tanúkat szerezni a helyszínen lévők közül. A méretek érzékeltetésére egyértelműen beazonosítható tárgyakat (gyufásdoboz, golyóstoll stb.) alkalmazzunk a fényképekhez, a legideálisabb pedig a mérőszalag használata, lenne,

A casco biztosítással rendelkezőknek a biztosító közvetlenül téríti a kárát, de csak abban az esetben, ha a fedezete kiterjed a biztosított gépjárműben bekövetkező törés- vagy sérülés károkra. Érdemes végiggondolni a casco biztosítási szerződés megkötésekor azt is, hogy vajon nyújt-e a gépjármű elszállítására és tárolására is fedezetet a biztosító vagy nem. Alapesetben ugyanis a casco nem helyettesíti az úgynevezett kátyúbiztosítást, mivel a kátyúkárok összege az önrészhez hasonló mértékű. Ha a kátyú kikerülhetetlen, minél jobban csökkentsük a sebességünket természetesen a biztonságos közlekedés figyelmbe vétele mellett. Amikor a kátyúba érkezünk, a fékpedált engedjük fel. Ugyanis amennyiben a gumi fékezetlenül tud átgördülni az úthibán, lényegesen kisebb erőhatás éri az abroncsot, ezáltal a felnit és a futóművet is.

 

Mit kér a rendőr kötelező biztosítás igazolására?

Mit kér a rendőr kötelező biztosítás igazolására?


A rendőr kérésére több dokumentum is szükséges lehet a kötelező biztosítás igazolására - A szerződés hatályba lépése után két hónappal már nem elég a biztosítási kötvény felmutatása, ha az érvényes kötelező biztosításunk meglétét igazoljuk a közúti rendőri ellenőrzés alkalmával. Az aktuális díjbefizetési csekkel vagy egyéb, díjfizetést igazoló dokumentummal is rendelkeznünk szükséges.

A kgfb-ről szóló törvény szerint a biztosítók leginkább a kötvény megküldésével jelzik a biztosítási szerződés létrejöttét. Azt azonban már kevesen tudják, hogy ez a papír önmagában csak a biztosító kockázatvállalásának első 60 napjában igazolja, hogy van érvényes kgfb-szerződésünk. Ha nincs kötvény, e célra a biztosítási ajánlat ügyfélnél található példánya is megfelelő lehet az igazolásra az első 60 napban – de csak abban az esetben, ha a biztosító és az ügyfél a jogszabály által előírt adatokat megfelelően rögzítették.

A kgfb díját többféle módon rendezhetjük:

  • negyed - vagy félévente, sőt egy évre
  • átutalási megbízással, csoportos beszedési megbízással, csekken


Az ügyfél (akit a biztosító „üzembentartónak” hív) a befizetett csekkszelvénnyel, az utalásról szóló bizonylat másolatával vagy a biztosítótól automatikusan erre kapott igazolással bizonyíthatja kötelező gépjármű felelősségbiztosításának befizetését.
A lényeg, hogy legyen nálunk egy dokumentum, ami a díjfizetést – és így a biztosítás fedezettségét igazolja.
Átutalás esetében a legcélszerűbb, ha kinyomtatjuk és magunknál tartjuk a díjfizetést igazoló átutalási bankkivonatot. Fontos az is, hogy az utalási kivonaton pontosan ott legyen az az időszak, amire a pénzt befizettük.
A biztosítói szerződés kezdete utáni 60. naptól tehát már nem elég önmagában a szerződés megkötését igazoló dokumentum (például kötvény). Emellé egy, az adott időszakra vonatkozó díjfizetésről szóló bizonylatot is a járműben kell tartanunk. Ezt a két  (mármint a szerződési és a díjfizetési) igazolást egyetlen dokumentummal is kiválthatjuk.

A nemzetközi zöldkártya vagy egy megfelelő tartalmú biztosítói igazolás lehet ez, melyet biztosítótársaságunk küld meg részünkre az aktuális díj befizetése után. Ezek bármelyike együtt tartalmazza ugyanis a biztosítási szerződésünket és a kifizetett biztosítási időszak dátumát. A nemzetközi zöldkártyát viszont általában csak ügyfélkérésre, a külföldi utazást megelőzően küldik ki a biztosítók. E célja mellett ez a belföldi igazoló szerepet is betöltheti – persze a már kifizetett időszak esetében. A másik fentebb említett biztosítói igazolást  az ügyfél kérésére is megküldhetik a biztosítók, de  jellemzően a nem csekkes díjbefizetést választó ügyfelek automatikusan kapják meg. A biztosítók külön kérésre kiállítanak a különböző hatósági (pl. rendőrségi, bírósági) eljárásokhoz, illetve más biztosítónál a kárrendezéshez a megszokottnál több adatot tartalmazó kgfb-fedezetigazolásra szóló dokumentumot is.

A jogszabályi előírások szerint a biztosító köteles az igazolások valamelyikének megküldésére az aktuálisan befizetett díj alapján. Ennek típusát azonban szabadon határozhatja meg. A díjfizetési csekk megküldésével a biztosítók eleget tesznek a jogszabályi kötelezettségüknek (mely persze az ügyfél időben történő befizetésével válik érvényessé), a nem csekkes szerződések esetében pedig a befizetésről szóló igazolást vagy éppen ennek kiváltásaként a zöldkártyát utólag küldik meg. A Nemzeti Bank rendszeresen ellenőrzi  a biztosítók kgfb-hez kapcsolódó szerződés-nyilvántartó és ügyfél-kommunikációs rendszereit.

 

2019/2088 számú EU rendelet (SFDR)

ELEGET TESZÜNK A 2019/2088 SZÁMÚ EU (SDRF) RENDELET SZERINTI KÖTELEZETTSÉGÜNKNEK

A fenntarthatósági követelmények figyelembevételéről szóló, szerződéskötést megelőző tájékoztatás a 2019/2088 számú EU rendelet (SFDR) alapján:

 

A pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló 2019/2088 számú EU rendelet (SDFR) harmonizált szabályokat határoz meg a pénzügyi piaci szereplők és a pénzügyi tanácsadók által a fenntarthatósági kockázatoknak a folyamataikba való integrálása és e folyamataik során a fenntarthatóság szempontjából káros hatások figyelembevétele, valamint a pénzügyi termékekről szóló, fenntarthatósággal kapcsolatos információk tekintetében alkalmazandó átláthatósággal kapcsolatban.

Az SFDR előírja a biztosításközvetítő pénzügyi tanácsadónak minősülő gazdasági szereplőknek, hogy a honlapjukon adjanak tájékoztatást arról, hogy befektetési, illetve biztosítási tanácsadásuk során figyelembe veszik-e a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokat, amennyiben pedig nem, úgy indokolni kötelesek, hogy miért nem veszik figyelembe a befektetési döntéseknek a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatásait.

A fenntarthatósági kockázatokkal kapcsolatos ismertetésnek arra kell kiterjednie, hogy a fenntarthatóságnak milyen kockázatai, negatív hatásai vannak/lehetnek a biztosítási termékek hozamaira nézve. A Meritum Biztosítási Alkusz Kft. a biztosítási tanácsadási tevékenysége során nem veszi figyelembe a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatásokat -a várható gazdasági folyamatokra ilyen szinten nincs rálátása-, az adott termék ismertetése során abból indulunk ki, hogy a fenntarthatóságot a biztosítási terméket kínáló biztosító társaságok figyelembe veszik és az ezzel kapcsolatos információkat a szerződés megkötését megelőzően megadják a kalkulációikban és termékismertetőikben.

A Meritum Kft., mint biztosításközvetítő, a befektetés fenntarthatósági kockázatainak figyelembevételére kizárólag a biztosítók által megadott paraméterek alapján képes.

 

Az Uniós előírásoknak megfelelve ( IDD (2016/97 EU) irányelvnek megfelelően)  vállaljuk, hogy Ügyfeleink részére az átadott biztosítási kínálatok minden esetben igényfelmérés alapján készítjük el és minimum 3 Biztosító versengő termékeit dolgozzuk ki az előzetesen felmért igényeknek megfelelően, így biztosítjuk Ügyfeleinknek az optimális választás lehetőségét. Természetesen biztosítási ismereteink / tudásunk alapján elmondjuk Ügyfeleinknek a termék jellemzőit és kérdéseikre megadjuk a válaszokat, de ezekkel nem kívánjuk befolyásolni döntéseiket. Az ajánlatok kidolgozásánál nem szempont a Biztosító által kínált jutalékrendszer, célunk a hosszú távú bizalmon alapuló stabil üzleti kapcsolat.

Nincs ösztönző rendszerünk és nem tesszük érdekeltté üzletkötőinket egy bizonyos termék/biztosító előnybe helyezésével!

Tanácsadás üzletkötőink által nem történik, Ügyfeleink önállóan döntenek meglévő igényeik alapján az átadott biztosítási kalkulációk és termékismertetők alapján.

 

Meritum Biztosítási Alkusz Kft.

További cikkeink...